Üdvözlet Ajánlott linkek Google Keresés Cukrászdák Budapesten Vidéki cukrászdák Cukrászati érdekességek Ajánlott linkek Szerkesztői ajánlat Cukrásztörténelem Ajánlott oldalak
Híres cukrászok Ajánlott oldalak Sütemény receptek
Ez a domain eladó vagy kiadó. Több infóért vagy ajánlat tételhez klikkelj ide!

Üdvözlet

Kedves látogató, ez a weboldal, a cuki.hu elsősorban a cukrászda és fagylaltozó témakörről szól, valamint cukrászdák és fagylaltozók témakörben fontos információkat próbálja összegyújteni.

Ezek mellett, mivel folyamatosan nálunk keresik a kedves látogatók a "Cuki vagyok" anyagokat, így ezeket is összegyűjtöttük ha erre vagy kíváncsi, akkor az alábbi oldalainkont ezt megtekintheted:

Amennyiben kérdésed lenne a cuki.hu oldallal kapcsolatban, vagy szeretnéd hogy cukrászdád, fagylaltozód megjelnejen ezen az oldalon, esetleg hirdetnél, úgy írj nekünk mailt az info@etterem.hu oldalra, vagy hívd munkaidőben a 06/30 676 1110

Ajánlott linkek

Google Keresés

Google



Cukrászdák Budapesten

Vidéki cukrászdák

Cukrászati érdekességek

A csokoládé története

Így kell fagyit adni

Vicces torták

Csoki különlegességek

Ajánlott linkek

Szerkesztői ajánlat

Az alábbi linkeket a szerkesztősé ajánlja a figyelmedbe:

Szeretnél ide bekerülni, és ezzel megjelenni több 400 weboldalon? Akkor írj nekünk a kapcsolat formon keresztül. Ehez klikkelj ide: Kapcsolat

Hogy miért jó ez neked? Olvass erről többet a Seo, kereső optimaliázálás oldalunkon.

Cukrásztörténelem

Az édességkészítés kezdetei Magyarországon

Magyarországon az édességkészítés több százéves múltra tekint vissza. Az államalapítás után, a királyi, főúri udvarokban dolgozó, szolgasorban élő szakácsok egy része szakosodott édes étkek készítésére. Legelőször a mézeskalácsosok különültek el a többi szakmától. Az Árpád-házi királyok idején a mézeskalácsosok voltak az egyetlen édességkészítők, akik mesterségüket foglalkozásszerűen űzték. Mivel a méz volt az egyetlen édesítőszer ebben az időben, a mézeskalácsosok azokon a királyi, főúri birtokokon dolgoztak, ahol méhészkedéssel is foglalkoztak. Később a mézeskalácsosok céheket is alapítottak, ők jelentek meg először a piacon árutermelőként édességeikkel. A II. Géza uralkodása alatt tömegével hazánkba vándorló németalföldi kézművesek megjelenése hozzájárult az édességkészítés fellendüléséhez. Megjelentek az első fehér- és finomsütők, akiket a sütőcukrászat őseinek tartunk. A cukor megjelenése új utakat nyitott az édességkészítésben. Korabeli gyógyszerészek nevéhez fűződik a drazsé és a cukorka létrejötte. Kitalálták, hogy a kellemetlen ízű orvosságot cukormázzal vonják be, illetve a növényi, gyógyhatású kivonatokat cukormasszához gyúrták. Később ezeket a technológiát édességkészítésre is használták. Az édességkészítők végezték a gyümölcskonzerválást is: különféle gyümölcsöket raktak el mézben, szirupban, mustban, szeszben.

Vajon ki találta fel a dobostortát, vagy a minyont? Mi a zserbószelet titka? Mit tett Gerbaud Emil a neki nem tetsző csemegékkel? Milyenek voltak a régi cukrászdák? És hol vannak a régi bonbonos dobozok?

Dobos C. Józsefet a magyar cukrászipar egyik megteremtőjeként tartják számon. Régi cukrászcsalád sarja, dédapja II. Rákóczi Ferenc fejedelem szerencsi kastélyában volt szakács- és cukrászmester. Ő maga pedig az Andrássy grófoknál szolgált cukrászmesterként, itt tanulta ki a szakma csínját-bínját. Amikor 31 évesen csemegekereskedést nyitott Budapesten, elképesztő feltűnést keltett. Üzletében a kor szokásainak megfelelően nemcsak az akkortájt szokásos süteményeket, hanem saját készítésű édességeket is árusított részben ottani fogyasztásra, részben pedig elvitelre. Sőt: különböző rendezvényekre, fogadásokra is vállalt megrendeléseket. A jobb módú polgárok körében divattá vált fogadásaikra Dobosnál megrendelni a desszertet, vagy csak egyszerűen betérni Doboshoz egy-egy jó falatra. 1884-ben Dobos C. József feltalálta a később róla elnevezett "dobostortát", amely hamarosan az egész országban, sőt külföldön is igen népszerű lett.

Az első Budapesti Országos Általános Kiállításon önálló pavilont nyitott és itt rukkolt elő a Dobos-tortával. A pavilont maga Erzsébet királyné és Ferenc József is meglátogatta, ők kóstolták meg elsők között a gyorsan elhíresült édességet. Néhány európai nagyvárosban a Dobos-torta egyszeriben a fogadások, ünnepségek terített asztalainak szenzációja lett, melyet frissen küldtek Pestről, magától a cukrászmestertől. Dobos speciális fadobozokat készítetett a tortáknak, hogy szállítás közben ne sérüljenek meg. Hogy mi volt a Dobos-torta varázsa? Miért volt olyan népszerű akkoriban? 1884 táján, tehát a XIX. század végén főként a főzött krémekkel, cukor- és tejhabokkal töltött torták divatja hódított, melyek többnyire emeletesek és agyoncicomázottak voltak. Akkor még, a ma már oly elterjedt vajkrémet nem ismerték, az újdonság erejével hatott. De az igazi különlegessége a tortának a megjelenése volt, hiszen egyszerű, ámde hihetetlenül elegáns volt, merőben eltért a kor akkora már kissé megfakult, megunt "torta divatjától". Hatalmas sikerének köszönhetően szinte minden cukrászdában követelték a vendégek a Dobos-tortát, de kevés cukrász tudta megfejteni a torta titkát, receptjét. Az utánzatok meg sem közelítették az eredeti tortát. 1906-ban Dobos József azonban nyugalomba vonult és nagylelkű gesztusként szabad felhasználásra átadta a budapesti ipartestületnek az addig szigorúan őrzött Dobos-torta receptjét, hogy tegye közkinccsé a magyar cukrászok körében.

A cukrásztörténelem másik nagy alakja Gerbaud Emil genfi süteménykészítő család sarja, kiválóan tehetséges cukrász és csokoládégyáros. Európa számos nagy cukrászüzletében dolgozott, többek közt Németországban, Franciaországban és Angliában. 1884. október 1-jén jött Magyarországra és Kugler Henrik cukrászüzletéhez társult a mai Vörösmarty téren. Gerbaud Emil neve a cukrászipar, annak gyors átalakulása és fejlődése a XIX. századvégi Magyarországon egymástól elválaszthatatlan volt. A magyar cukrászipart Gerbaud-on keresztül ismerte meg Európa, neki köszönheti világhírnevét. A Gerbaud őse a Kugler cukrászda volt, ugyanis 1858-ban Kugler Henrik édesapjától átvette, kibővítette, majd a mai Vörösmarty térre helyezte át cukrászdájukat, Kugler Cukrászda néven 1870-ben. A tulajdonos családja harmadíziglen ugyanebben az iparban tevékenykedett. Kugler kifinomult műízléssel, helyes érzékkel magas színvonalra emelte üzletét. Ő honosította meg nálunk a minyont, melyet még 1920-ban "kugler"- nek hívtak.

A cukrásztörténelem másik nagy alakja Gerbaud Emil genfi süteménykészítő család sarja, kiválóan tehetséges cukrász és csokoládégyáros. Európa számos nagy cukrászüzletében dolgozott, többek közt Németországban, Franciaországban és Angliában. 1884. október 1-jén jött Magyarországra és Kugler Henrik cukrászüzletéhez társult a mai Vörösmarty téren. Gerbaud Emil neve a cukrászipar, annak gyors átalakulása és fejlődése a XIX. századvégi Magyarországon egymástól elválaszthatatlan volt. A magyar cukrászipart Gerbaud-on keresztül ismerte meg Európa, neki köszönheti világhírnevét. A Gerbaud őse a Kugler cukrászda volt, ugyanis 1858-ban Kugler Henrik édesapjától átvette, kibővítette, majd a mai Vörösmarty térre helyezte át cukrászdájukat, Kugler Cukrászda néven 1870-ben. A tulajdonos családja harmadíziglen ugyanebben az iparban tevékenykedett. Kugler kifinomult műízléssel, helyes érzékkel magas színvonalra emelte üzletét. Ő honosította meg nálunk a minyont, melyet még 1920-ban "kugler"- nek hívtak. Méltó utód kezébe került az üzlet. Gerbaud Emil mester lett az új tulajdonos. Nevét a cukrászda mindmáig viseli. Az ő vezetése alatt lett az intézmény a szakmai igényesség példájává. Azt mesélik, hogy saját kezűleg zúzta össze a puncsos minyonokat, amikor színüket nem tartotta megfelelőnek. A berendezés pompás volt, a sütemények és persze a kiszolgálás kiválóak. Gerbaud ismertette meg a cukrászokkal és a vendégekkel, a különféle vajkrémmel töltött süteményeket, tortákat, minyonokat és teasüteményeket. Az ő műhelyéből kerültek ki először az országban a párizsi krémmel töltött finomságok. Mi volt Gerbeaud titka? Ez az érdekes egyéniség a művészetek és a társadalmi élet terén tért hódító francia szellemet hozta el egy cukrászdába. Tulajdonosa azzal a nem titkolt szándékkal rendezte be, hogy versenyre keljen a párizsi boulevard-ok legelegánsabb kávéházaival. Elhozta a francia ízlést, a párizsi hangulatot. Valóságos művész volt: maga tervezte pl. a speciális bonbonos díszdobozokat

Ajánlott oldalak

Híres cukrászok

Gerbaud Legenda

1858-ban alapította meg cukrászatát a mai József nádor-téren. A korabeli sajtó a megnyitás évében így írt róla: "Máris sok előkelő társaságot fogad ízléses szalonjában, hol a kitűnőleg szolgáltatott chinai és orosz théán kívül a theasütemények egy különös nemével Pesten a legjobb fagylaltot lehet enni." Ez a nevezetes fagylalt nyáron az üzlet előtt, az utca kövezetére állított asztaloknál volt fogyasztható. Pesten először!

Kugler Henrik 1870-ben áttette székhelyét a mai Vörösmarty térre, amivel az az akkori "város közepébe" került. Kugler habos, csokoládés kávéja, különleges likőrjei, valamint cukor-bonbonjai vonzották a közönséget. A Kugler-torták és mignonok nagyon keresettek voltak, ezeket nála csomagolták először papírtálcára. Kugler neve évtizedekkel halála után is megőrizte vonzerejét, gondoljunk csak József Attila első versére: "de szeretnék kuglert enni". A mignon a magyar fővárosban ugyanis átkeresztelődött itteni meghonosítója nevére.

Ha érdekel a cikk többi része akkorklikkelj ide!

Más híres cukrászok

Ajánlott oldalak

Sütemény receptek